„A pálinka a gyümölcs értelme és lényege. Mint szemnek a fény, anyának a gyermek. Mint festőnek az ecset, költőnek a nyelv. Csak az tudja, miről beszélek, aki a szájához emelt már egy kupica pálinkát, beleszagolt, összefutott szájában a nyál, mert a pavlovi reflexek a tudomására hozták, hogy a következő pillanatban egy kevéske időre a mennyország lakója lesz.”
Bozsik Péter: A pálinka apológiája
A hagyományőrző szervezet 2005 novemberében alakult Tarpán. Az egyesület alapítói számos területről verbuválódtak, többen közülük fő vagy mellékállásban gyakorlott pálinkakészítők, akad közöttük újságíró, polgármester, múzeumigazgató és kereskedő is. Egyvalami azonban összekötötte őket, az elkötelezettség a Szatmár-Bereg iránt, a hagyományok tisztelete, ez eredetvédett szatmári szilva és szabolcsi almapálinka minőségének a régi fényében való helyreállítása és minőségének folyamatos javítása. Az alakulásukkal párhuzamosan elfogadták a szervezet alapszabályát, amely meghatározta az egyesület feladatait is.
Az egyesület feladata (kivonat az alapszabályból)
A Szatmár-Beregi Pálinka Lovagrend a nagyközönség előtt 2006. szeptemberében mutatkozott be Tarpán a „szatmári szilvapálinka fővárosa”-ban és az alapítókon kívüli első lovag felavatására is itt került sor.
Évente három ünnepséget tartunk: